Újévi szerencséthozó ételek

Szőlő Spanyolországban például éjfélkor 12 szőlőfélét fogyasztanak. Ez a szokás 1909-re nyúlik vissza, amikor a spanyol Alicante régióban élő szőlő-termelők ezt kezdeményezték.  A szokás átterjedt Portugáliára, a spanyol és portugál gyarmatokra, így Amerikáig is eljutott. Ma már Európában és Amerikában is a szőlőt egy tipikusan szerencsét hozó gyümölcsnek tartják. A spanyolok úgy tartják, ha savanyú a szőlő, akkor vigyáznod kell januárban, mert a szerencse elfordulhat tőled.
Főtt zöldek A főtt zöldségek, beleértve a káposztát, kelkáposztát és a többi zöld levelest, számos országban jelent gazdagságot és szerencsét. Ez azért van így, mert a zöld levelek a pénzre emlékeztetnek.  A dánok például pároltkáposztát esznek és cukorral, fahéjjal szórják meg, a németek és közép-kelet európai országok savanyukáposztaként fogyasztják.
Hüvelyesek A hüvelyesek, beleértbe a babot, borsót, lencsét szimbolikusan ugyancsak a pénzt jelentik. Az sok apró termés a főzéstől megduzzad, ez jelképezvén a pénzérméket és növekvő gazdagságot.  Olaszországban a lencsés kolbász részese a menünek. A németek sertéshússal fogyasztják a lencsét. A magyarok gyakran főznek lencselevest és lencséshúst. Japánban az év első napján a feketebabot tartalmazó kuro-mame ételt fogyasztják.
Sertséhús A szokás, mi szerint az Újévet sertéshús fogyasztásával várjuk onnan ered, hogy a sertés a fejlődés szimbóluma. Kubában, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon és Ausztriában az Újévet sültmalaccal várják.  Az osztrákok az ünnepi asztalt miniatűr sertésmarcipánnal díszitik. Olaszországban és az Egyesült Államokban a sertés gazdag zsírtartalma vagyont és jólétet jelent.
Hal Nagyon logikus választás az újévi asztalra. A középkor óta a hal népszerű ünnepi étel. Mi az oka? Jóval azelőtt, hogy lett volna hűtőszekrény, a halat lehetett sóban vagy füstöléssel tartósítani és a világ minden pontjára szállítani. A legelterjedtebb újévi halfajták a tőkehal, hering, ponty.  A svéd ünnepi asztal svédasztalos és nem hiányozhat róla a tenger gyümölcsei saláta. Japánban a hering ikra a termékenység szimbóluma, a garnélarák a hosszú életé, míg a szárított szardínia a jó termésé.
Gyümölcs Sokfelé fogyasztják Újévkor. A gránátalma magjai a jólétet szimbolizálják. A füge a termékenység szimbóluma. Ezen túl, a gyümölcsök egészséges élvezetet jelentenek.
Sütemények A sütemények és pékáruk általában Karácsonykor kerülnek felszolgálásra, de Szilveszterkor is kerülnek sütik az asztalra, különösen a kör vagy gyűrű alakúak. Lengyelországban, Magyarországon és Hollandiában gyakran sütnek fánkot. A hollandok ezeket a puffadt fánkszerű süteményeket almával, mazsolával vagy ribizlivel töltik. Ilyenkor szokás kis tortákat (akár gyűrű alakban is) sütni. Görögországban egy speciális kerek tortát, vasilopitátsütnek, amelybe pénzérmét rejte-nek. Svédországban és Norvégiában is hasonló rituálék vannak, ahol egy egész mandulát rejtenek el a rizspudingba - aki a mandulát kapja garantáltan szerencsés lesz az új évben.

Mit ne együnk

8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

Az újévet, illetve annak ünneplését nem lehet igazán elválasztani a szilvesztertől. Ám míg a szilveszternél a mulatozásé, az ünneplésé és a táncé a főszerep, az újév köszöntése már jóval megfontoltabb, sőt előrelátóbb.
Hajdanán az újév reggelén-délelőttjén a férfiak még az előző éjszaka mulatságának emlékét pihenték ki, és igyekeztek megszabadulni másnaposságtól, az asszonyok azonban már a konyhában szorgoskodtak. Készült a lencse-, borsó- vagy bableves. Malac­sült is került a jómódúbbak vagy szerencsésebbek asztalára. A konyhát fényesre súrolták, tiszta, ünnepi ruhát vettek fel, és bőséges ebéddel várták a családot. Az állatoknak is igen jó dolguk volt ezen a napon. Friss szalmát, szénát kaptak, hogy egész évben jól hízzanak. Vajon mi áll a kitartó szorgoskodás mögött?

1. Gombócfőzés
A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét.
 

2. Ólomöntés
Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, és a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait. A sárkány alak sok pénzt, az egér új szerelmet, a hagymaforma bosszúságot, a kulcs anyagi fellendülést, a szőlő vidámságot jelentett.
 

3. Újévi fogadalmak
Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amelyet legalább az új év első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.
 

4. Jóslás újévi álomból
A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is.
 

5. Fokhagyma-kalendárium
Régen fokhagyma-kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. Tizenkét fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma egy-egy gerezdje reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.
 

6. Szerencsepogácsa készítése
A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.
 

7. Távoli szerelmesek pezsgője
Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – persze inkább kőre –, mielőtt a többiekkel koccintanak, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben.
 

8. Szilveszteri-újévi ételek és jelentésük
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok „elkaparják” a szerencsét. Úgy tartják, aki az új év első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben.
 

9. Tiltott munkák az óév utolsó napjára
Ilyenkor tilos a mosás, a teregetés, de tilos levinni a szemetet is, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.

Szerezz be egy kis szerencsét

A patkó és a lóhere kultusza régi időkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják őket a betegségektől. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték aszerencsehozó tárgyat. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen.
A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak.A négylevelű lóhere védelmező funkciója abból adódik, hogy formája keresztformára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.
Az újév nem mindig esett január 1-jére. A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, és a Római Birodalomból indult ki. Az egységes évkezdést azonban sok nép csak a legutóbbi évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázada kezdődik ezen a napon az esztendő.

• 30 deka füstölt pulykacomb
• 20 deka lencse
• 2 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa
• 1 szál paszternák
• 1 kis fej vöröshagyma
• 4 evőkanál olaj
• só, vegeta
• kakukkfű, tárkony
• tárkonyecet

A húst célszerű pár órát hideg vízben áztatni, ha túl sós lenne. Utána kb. 1 liternyi hideg vízben főni tesszük. Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, kevés vegetát és kb. 1 órán át fedő alatt főni hagyjuk.
Közben megtisztítjuk a zöldségeket és kisebb kockára vágjuk. A lencsét is átválogatjuk, átmossuk, szitában hagyjuk lecsepegni.
Az olajon megdinszteljük a sárgarépát, majd hozzáadjuk a húshoz a többi zöldséggel együtt. Mikor a leves újra főni kezd, beletesszük a lencsét, kakukkfűvel, apróra vágott tárkonnyal megszórjuk, és kb. 20 perc alatt készre főzzük.
Ha szükséges sóval utána ízesítjük és annyi ecetet teszünk hozzá, hogy kellemesen savanykás íze legyen. Tejföllel kínáljuk.

• 40 dkg apró szemű fehér bab
• 2+1 közepes fej hagyma, 8+4 gerezd fokhagyma, 1 póréhagyma
• 1 ág rozmaring, 4 zsálya levél
• 80 dkg tarja
• 6+4 szelet bacon
• só, bors, 1 kk. cukor
• 2+2+2 evőkanál olaj
• 1,5 dl száraz fehérbor
• 80 dkg paradicsom, 2 evőkanál paradicsompüré
• 1/2 kk. szárított kakukkfű
• körömnyi cseresznyepaprika
• 1-2 mini paradicsom

A babot éjszakára beáztatjuk, másnap a húst megkötözzük mint egy sonkát, sózzuk, borsozzuk, és rákötjük a rozmaringot is. Tepsibe tesszük 8 gerezd fokhagymával és 2 felszeletelt hagymával együtt, majd betakarjuk a 6 baconnel, meglocsoljuk a borral és két kanál olajjal, majd valamivel több, mint egy órát pároljuk a sütőben. Eközben a maradék hagymát és fokhagymát olajban megpirítjuk a maradék baconnel együtt, hozzáadjuk a póréhagymát ás a zsályát, valamint a babot, majd felöntjük 5 deci vízzel, és puhára pároljuk. Egy lábosban összekeverjük a paradicsompürével a felaprózott paradicsomot, a cukrot, a kakukkfüvet, a cseresznyepaprikát, sózzuk, borsozzuk, és kb. 20 percig főzzük. A végén beletesszük a főtt babot, majd az egészet egy mély tálba kanalazzuk. Rátesszük a felszeletelt húst a sült baconnel, majd a miniparadicsommal díszítve kínáljuk. 

• 20 dkg füstölt hús
• 15 dkg kolbász (füstölt)
• 40 dkg savanyú káposzta (apró)
• 1 db vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma
• kapor (szárított)
• 2 evőkanál olaj
• 1 evőkanál búzaliszt (finom)
• ecet
• pirospaprikapor (édes)
• 3-4 db babérlevél (egész)
• só

Vágja apró kockákra a vöröshagymát és zúzza össze a fokhagymát. Vágja fel kis kockákra a füstölt húst. Futtassa meg olajon a vöröshagymát, majd tegye bele a fokhagymát. Tegye bele a húst és szórja meg fűszerpaprikával. Öntsön rá kevés vizet, és félig párolja meg. Szeletelje fel a kolbászt. Adja a leveshez a savanyú káposztát, a kolbászt és a babérlevelet, főzze puhára. Öntse fel 1,5-2 litervízzel, ízesítse sóval, ecettel, ha szükséges. A tejfölt keverje simára a liszttel és 1dl leveslével, és sűrítse be vele a levest. Főzze még 5 percig. Hintse meg a tetejét kaporral. 

• 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma,
• 2-2 piros és srága húsú paprika, 1 chilipaprika
• 2 cukkini
• 1 ág rozmaring, 3-4 szál kakukkfű
• 2 közepes sertés szűzpecsenye
• 12-14 szelet bacon szalonna
• só, bors
• 3 evőkanál olaj
• 15 dkg rokfort sajt

A  húst kétujjnyi szeletekre vágjuk, majd a bacon szalonnákba tekerjük őket, így kis kerek húsokat kapunk. Ezután olajban mindkét oldalukat megpirítjuk, hozzáadjuk a rozmaringot, sózzuk, borsozzuk. Az előpirított húsokat tovább sütjük még 15 percet a sütőben. Eközben a felaprózott hagymát olajban megfonnyasztjuk, majd hozzáadjuk az összepréselt fokhagymát, a felkarikázott cukkinit, a felszeleteltpaprikákat, a kakukkfüvet, és sózzuk, borsozzuk. Így néhány percig pároljuk, majd félretesszük. A felszeletelt sajtot akkor tesszük a húsokra, amikor már csak kb. 5 perc van vissza a sütésből. Végül a szűzérméket a párolt zöldséggel körítve, a pecsenyelével meglocsolva kínáljuk.

• 30 dkg csicseriborsó
• 2 hagyma
• 1 csésze gersli
• 1 szál sárgarépa
• 4-5 közepes burgonya
• 1 kg kockára vágott marhahús
• só, bors
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 evőkanál maradék

A hagymát szálasra vágjuk, az olajban sárgára pirítjuk, hozzáadjuk a húst, megforgatjuk benne, majd belerakjuk a borsót, a gerslit, a kockára vágott burgonyát, a karikára szeletelt répát, a foghagymát, sózzuk, borsozzuk, és bő vízzel felöntjük. Több órán át főzzük a sütőben.

• 1 bőrös malaccomb
• 4-6 gerezd fokhagyma, 1 ág rozmaring
• 25-30 szem szegfűszeg
• 1/2 dl világos sör
• 2 dkg szalonna
• A körethez:
• 30 dkg szőlő, 50 dkg aszalt szilva, 25 dkg aszalt sárgabarack
• 4 ek. kristálycukor
• 1/2 dl vörösborecet, 3+1 dl vörösbor
• 1 csillagánizs, 1 rúd fahéj, 1 ek. étkezési keményítő

A malac húsos részét bedörzsöljük a sóval, borssal, majd rátesszük a megtisztított fokhagymákat és a rozmaringot, és a széleit összefogva megtűzzük. Tepsibe tesszük, aláöntünk egy kevés vizet, majd kb. 2 -2 1/2 órát pároljuk. Ezután bőrét bekockázzuk, a kockák közé tűzzük a szegfűszegeket, majd még fél órát pirítjuk úgy, hogy közben a sörbe mártott szalonnával kenegetjük 5-8 percenként. Amíg a hús sül, a cukrot megpirítjuk, felöntjük 3 deci borral és az ecettel, majd beledobjuk a fűszereket, és néhány perc után a maradék borral elkevert keményítőt is belekeverjük. Amikor sűrűsödni kezd, beledobjuk a szőlőt és az aszalt gyümölcsöket, a fahéjat és az ánizst pedig kivesszük. Végül a húst felszeleteljük, és a gyümölcsös körettel kínáljuk. 

A farsang története

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, amit viszont majd böjt követ. Alig léptünk át az új esztendőbe, január 6-án (azaz vízkereszt vagy háromkirályok napján) máris kezdetét veszi a lakomázás, szórakozás másfél-kéthónapos időszaka: egymást érik a különféle bálok, mulatságok; a farsangi mulatságoknak majd csak a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget.

A karácsonyi ünnepkör után talán éppen a farsanghoz kapcsolódik a leggazdagabb szokáshagyomány. Ennek legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes bálok, táncos mulatságok. Eredetét tekintve a farsang számos ősi hagyománnyal, valamint népszokással van kapcsolatban; egyes elemeiben még a pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnepek rítusai ismerhetők fel.

A farsang igazi hazája Itália, ahol szokása a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza. Az ókori Rómában ugyanis Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak, és később ez a fékevesztett mulatságokból álló ünnepség vált népszerűvé és kezdett terjedni egész Európában.

Magyarországon a középkorban, főként német mintára terjedt el a farsang megünneplésének szokása. Igen változatos és sokszínű, gazdag, részben vallásos jellegű néphagyomány kapcsolódott hozzá: álarcos és jelmezes alakoskodások (mint pl. a mohácsi délszlávok busójárása), dramatikus játékok, báli mulatságok, termékenységi varázslások kötődtek ünnepi időszakához.

Levesek

Gombás korhelyleves

• 25 dkg füstölt hús
• 10 dkg füstölt kolbász
• 40 dkg savanyú káposzta
• 10 dkg gomba
• egy fej vöröshagyma
• egy csokor petrezselyem
• 4 dkg liszt
• 2 dl tejföl
• 2-3 evőkanál olaj
• őrölt bors
• pirospaprika, só

Savanyú becsináltleves

• 40 dkg sertéshús
• 10-10 dkg sárga- és fehérrépa
• 5 dkg zeller
• 5 dkg karalábé
• egy csokor petrezselyem
• 2 tojássárgája
• 2 dl tejföl
• 1-2 evőkanál olaj
• ecet és só

Húsételek

Farsangi részeges csirke

Boros sertéspecsenye

• 50 dkg sertéscomb
• 2 zsemle
• 3 dl fehérbor
• 10 dkg gomba
• 10-10 dkg sárga- és fehérrépa
• 5 dkg zeller
• 1 tojás
• 1 tojássárgája
• 1 dl paradicsomlé
• 1-2 evőkanál olaj
• egy csokor petrezselyem
• őrölt szegfűbors
• őrölt fehér bors, só

Konyakos kacsasült

• egy pecsenyekacsa
• egy fej vöröshagyma
• 8 dkg császárszalonna
• 5 dkg liszt
• 2 dl vörösbor
• 5 cl konyak
• 12 dkg kacsamáj
• 4 dkg vaj
• 1 dl olaj
• egy csokor petrezselyem
• 2 babérlevél
• kakukkfű, só

Tésztefélék, édességek

Sonkás kifli

• 20 dkg liszt
• 10 dkg vaj
• 2 tojássárgája
• 1 tojás
• 1 dl tejföl
• 15 dkg sonka
• 5 dkg vaj
• pirospaprika
• só

Farsangi fánk

• 38 dkg liszt
• 4 dkg élesztő
• tojássárgája
• 7 dkg vaj
• 8-9 evőkanál tej
• evőkanál cukor
• 1 kávéskanál rum
• egyed citrom reszelt héja
• csipetnyi só
• olaj
• vaníliás cukor
• barackíz

Az élesztőből a cukorral, kevés liszttel és négy evőkanál langyos tejjel kovászt készítünk. A tál közepére - amelyben a fánk készül - tesszük a kovászt, köréje a lisztet. Betakarjuk, és langyos helyre tesszük, amíg megkel. A tojássárgákat a sóval elkeverjük, és a liszthez öntjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat valamint a maradék felforralt, kihűtött tejet. Addig verjük, amíg hólyagos nem lesz (ilyenkor már elválik a kanáltól), majd betakarva meleg helyen kelni hagyjuk. Végül lisztezett deszkára borítjuk, és ujjnyi vastagságúra nyújtjuk ki. Ezt követően letakarjuk, és hagyjuk tovább kelni, majd kiszaggatjuk, és forró olajban kisütjük (először fedő alatt, majd a megfordítás után már fedő nélkül). A fánkokról az olajat szalvéta segítségével leitatjuk, majd meghintjük vaníliás cukorral, és barackízzel kínáljuk.

Bálint napi szokások

A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.
Egy legenda összefüggést teremt Valentin elhalálozási napja és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között. Ez a nap Junó istennő (Jupiter felesége) (a görög Hera, ill. Zeusz latin megfelelői), a házasság pártfogójának ünnepe volt a Római Birodalomban. Ezen a napon a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához.
Az egyszerű nép - a plebsz - ifjú férfiai ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.
A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Így ez a régi római szokás keveredett a keresztény mártír történetével és meghonosodott a későbbi társadalomban is.
Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra azonban nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.

Alig másfél évtizede, hogy Magyarországon is kezdetét vette a Bálint-napi láz. A Valentin-nap mára mondhatni hagyományossá vált, megítélése azonban hazánk lakosságának körében igen ellentmondásos. Ki volt hát Valentin, akiről a február 14-i alkalom a nevét kapta? Örök talány...

A legelfogadottabb nézet szerint történelmi korok, hiedelemrendszerek, szokások és legendás személyek sora alakította ki az ünnep mai formáját. Végső soron mindegyik a tavasz közeledtéhez, a természet újraéledéséhez, a szerelemhez, a termékenységhez, a gyarapodáshoz köthető.
Az ókori Rómában február 15-e Lupercalia ünnepének napja volt, amellyel az ünneplők Faunus isten előtt tisztelegtek a termékenység, a megtisztulás és a szerelem jegyében. Egy nagyon érdekes szokás kötődött az alkalomhoz. Az ünnepség előtt minden egyedülálló férfi húzott egy nevet az erre a célra előkészített kerámia korsóból, ahová előzőleg a fiatal nők nevei kerültek. Az így kialakult párok az ünnepséget együtt töltötték s szerencsés esetben egész életükre egy pár maradtak. A vallási történelemhez is köze lenne tehát?
A katolikus egyház történelmében több Szent Bálint is feltűnik. Legvalószínűbb, hogy a Valentin-nap az i.u. 3. században, a római II. Claudius császár (287-270) uralkodása alatt Rómában tevékenykedő pap nevéhez fűzhető. Akkoriban a római polgárok harci kedve, és a háborúkban való részvételi aránya erősen megcsappant. A katonák vágytak haza a családjukhoz, az otthonmaradottak átkozták a háborút, amely messze földre szólította a családfőket és azok fiait, ahonnan gyakran többé nem is tértek haza. II. Claudius hírhedt hadseregduzzasztási kísérletének lényege az volt, hogy megtiltotta birodalmában a házasságot. Azt gondolta, a katonák hátrahagyott családok nélkül szívesebben állnak harcba.
Bálint az éjszaka leple alatt, titokban eskette meg a szerelmeseket. Tetteinek felszínre kerülése után 269. február 14-én kivégezték. Míg az ítélet végrehajtására várt, a legenda szerint meggyógyította a börtönőr vak lányát, visszaadva neki a látását. A kivégzés előtt a pap levelet írt a lánynak, amit a következőképpen szignózott: „a Te Valentinod”. Gelasius pápa 489-ben szentté avatta Bálintot, egyben eltörölte a Lupercaliához kapcsolódó véletlenszerű páralkotás szokását.

Itthoni vonatkozások

Valentin napi sajtos falatok

• 8 szelet toastkenyér
• 10 dkg füstölt sajt
• 10 dkg camembert
• 10 dkg trappista
• 1/2 kaliforniai paprika
• vaj
• frissen őrölt bors
• fogvájó

Garnélás Valentin party-falatok

• toastkenyér
• főtt garnéla (mélyhűtött, vagy konzerv)
• vaj
• zöld fűszerlevelek
• limeszeletek

Valentin party- falatka (kaviáros)

• szendvicskenyér
• két fajta kaviár (piros és fekete)
• vaj
• metélőhagyma

Martinis padlizsán (Melanzene al Martino)

• 60 dkg padlizsán
• 3 evőkanál száraz Martini
• 3 gerezd zúzott fokhagyma
• 2 ek olivaolaj
• 1 kávés kanál méz
• 3 evőkanál szójamártás
• só
• bors

Valentin napi borleves

• 1 üveg fehérbor
• 10 dkg cukor
• 1 fahéj
• 4 tojás sárgája
• néhány szegfűszeg

Egy pohárba bort töltünk, majd a többit egy lábosba öntjük két dl vízzel együtt. Beletesszük a cukrot, a fahéjat és a szegfűszeget, és az egészet feltesszük főni. Eközben a tojás-sárgákat egy tálba öntjük, és a pohárnyi borral habosra keverjük. Ha a leves felforrt, levesszük a tűzről és belekeverjük a boros tojás-sárgáját. Végül a fahéjat és a szegűfszeget lehetőség szerint kivesszük, és már tálalhatjuk is a levest. Ízlés szerint kevés tojáshabot tehetünk a tetejére.

Mogyorós - aszalt szilvával töltött sertésszűz

• 2 sertésszűz
• só, őrölt bors, rózsabors
• 15 dkg aszalt szilva
• 8 dkg vegyes pirított mogyoró
• fél dl olívaolaj
• 4 nagy alma
• 1 citrom
• 4 evőkanál méz
• őrölt fahéj
  

Tisztítsuk meg a sertésszüzeket, majd hosszában,vékony, éles pengéjű késsel szúrjuk fel és fűszerezzük sóval, borssal ízlés szerint. Az aszalt szilvát áztassuk be vörös borba, majd durvára vágjuk fel. Tegyük egy keverőedénybe és adjuk hozzá a pirított mogyorót. Az egészet alaposan dolgozzuk össze és már kész is a töltelék a sertésszüzekhez. A tölteléket töltsük bele és a szüzek végét tűzzük össze és szórjuk meg rózsaborssal. Fegjunk egy tepsit és olajozzuk ki, majd fektessük bele a töltött sertésszüzeket és 200 fokon sütőben kb. 25-30 percig süssük. A visszamaradt zsiradékon karamellizáljuk a mézet. Az almát vágjuk cikkekre fel és dobjuk rá a mézre, pirítsuk át és ízesítsük a citrom levével, valamint a fahéjjal. Tálaláskor tányérra halmozzuk a sült almát és mellé fektetjük a felszeletelt, töltött sertésszüzet.

Olajbogyós göngyölt pulykamell

• 80 dkg pulykamell
• 20 dkg magozott fekete olajbogyó
• 1 dl olíva olaj
• 4 gerezd fokhagyma
• 5 dkg fenyőmag
• 5 dkg parmezán sajt
• 1 citrom
• só, bors

A  pulymellet vékony szeletekre vágjuk fel és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, dörzsöljük bele a fűszereket. Az olívabogyót apróra vágjuk fel és keverjük el az olívaolajjal, az áttört fokhagymával, fenyőmaggal és a reszelt parmezán sajttal. A pulymell szeletek terítsük ki egy lapos tálon és minden szeletre 1 adag olívabogyós mártást kenjünk, majd tekerjük fel a hússzeleteket. Fogjunk egy tűzálló tálat és a tekercseket szorosan tegyük egymás mellé. 185 fokos sütőben kb 35-40 percig süssük készre. Tálaláskor párolt rizzsel kínáljuk.

Valentin napi avokádó- rákkal töltve

• 40 dkg apró garnélarák
• 2dl majonéz
• 1 citrom
• 1 kiskanál mustár
• 1 evőkanál méz
• só, fehér bors
• 2 db avokádó
• 2 szál petrezselyem

Fogunk egy tálat, és beletesszük a megtisztított, elharmadolt rákokat, majd a citromlével meglocsoljuk őket. Ezután egy másik tálban összekeverjük a mustárt, a majonézt, a mézet, a sót és a borsot. Ebbe beletesszük a rákokat, és alaposan elkeverjük. Az avokádókat elfelezzük, kimagozzuk, a gyümölcshúst kivájjuk és felkockázzuk. A gyümölcsöt is a rákhoz keverjük, majd a sértetlen avokádóhéjba töltjük a keveréket. Végül a petrezselyemmel díszítjük, és már kínálhatjuk is.

Valentin napi mandulás brokkolikrém leves

• 50 dkg brokkoli
• 5 dkg vaj
• 3 dl zöldségleves
• 1,5 dl tejszín
• fél szerecsendió
• 5 dkg szeletelt mandula
• só

A brokkolit szedjük le apró rózsáira. Fogjunk egy serpenyőt és a vajon kevés vízzhozzáadásával pároljuk puhára a brokkolirózsákat. Öntsük fel a 3 dl zöldséglevessel és főzzük össze. Ha már puha a zöldség, mixerrel pürésítsük össze, majd adjuk hozzá a szerecsendiót és egy kevés sót. Az egészet öntsük fel a másfél dl tejszínnel és forraljuk össze. A mandulaszeleteket egy sepenyőben pirítsuk meg és tálaláskor a levest díszítsük vele, úgy szórjuk rá, hogy szív alakot adjon ki.

Valentin napi füstölt lazac falatkák

• 10 szelet füstölt lazac
• 20 dkg tejszínes krémsajt
• 1 csokor kapor
• 1 citrom
• 1 kiskanál mustár
• só, bors

Egy lapos tálon fektessük a lazacszeleteket egymás mellé és az egy citromnak a levével locsoljuk meg alaposan. A kaprot vágjuk fel apróra és keverjük össze a tejszínes krémsajttal, a mustárral és ízlés szerint sóval, borssal. A lazacszeleteket kenjük meg a kapott krémmel és göngyöljük fel. Ezután 2 cm vastag szeletekre vágjuk fel. Kínálhatjuk fokhagymás-vajas bagettel.

Valentin napi sült pisztráng diós mártással

• 4 egész pisztráng
• 1 csokor zsálya
• 1 csokor vörös bazsalikom
• 0,5 dl olíva olaj
• 10 dkg dió
• 1 evőkanál mustár
• 1 dl rosé bor
• 2 dl tejszín
• 2 db cirom
• só, bors

Az egész pisztrángokat ferdén irdaljuk be, majd ízlés szerint fűszerezzük sóval és őrölt borssal. A vágatokba zsálya- és bazsalikomleveleket tegyünk, valamint pár szál zöldfűszert is tehetünk bele. Fogjunk egy tepsit, melegítsük elő a sütőt. A tepsit olajozzuk ki és fektessük bele a pisztrángokat. 200 fokon kb. 25-30 percig süssük meg. Közben a mártást készítsük el. Forró olívaolajon futtassuk meg a diót, melyet előtte durvára összevágunk és adjuk hozzá a bort valamint a mustárt és az egészet forraljuk fel. Öntsük hozzá a tejszínt, a sót és borsot majd keverjük bele a hal visszamaradt szaftját. Tálaláskor a köret mellé halmozzuk a mástást és mellétesszük a fél-fél tüllbe kötözött citromot, majd a pisztrángot is melléfektetjük. Köretnek ajánlunk párolt zöldsé-get, burgonyakrokettet vagy párolt rizst.

Nők napja

Mire is emlékezünk ezen a napon? 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer varrónő lépett sztrájkba: szót emeltek az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények ellen. 1914-ben -- miután kétmillió orosz katona esett el a fronton --, az orosz nők február utolsó vasárnapján (az Oroszországban akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami a Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg) kenyérért és békéért tüntettek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. 

A Nemzetközi Nőnap ötletét 1910-ben vetették fel a Szocialista Internacionálé résztvevői – tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt. (Ekkor még nem kötötték a Nőnapot március 8-ához.) E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi Nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken részt vevők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt. 1908-ban, New Yorkban szám szerint úgy 40000 nő lázadt fel és indított harcot a jogaiért és azért, hogy a nőkkel is emberségesebben bánjanak. Ezt a napot nyilvánították Nemzetközi Nőnappá, Magyarországon 1910-től vált ünneppé ez a dátum. Mára azonban elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágos, kedveskedős megemlékezés dominál. Hiszen a nő is olyan, mint egy virág. Minél több gondoskodást és elismerést kap a párjától és férfiismerőseitől, annál szebb és sugárzóbb! S bár tudva lévő, hogy a női lélek érzékeny és szeretetre éhes, s nemcsak az évnek ezen a napján kívánja a törődést, mégis boldogsággal tölti el az a kényeztetés, melyet ezen a napon kap.

A férfiak azonban nem csak szebbnél szebb virágkölteményekkel fejezhetik ki hódolatukat a szebbik nem képviselőinek, hanem apró ajándékokkal, vagy saját készítésű finomságokkal is. E heti receptajánlónkban olyan egyszerű és nagyszerű desszerteket ajánlunk Olvasóink figyelmébe, mellyel duplán szerezhetnek meglepetést kedves hölgy ismerősüknek. Hiszen nincs is személyesebb és édesebb ajándék egy saját készítésű bonbonnál vagy koktélnál. A siker garantált lesz!

 

	Meggyes tiramisu 1 nagy csomag babapiskóta 25 dkg magozott meggy 20 dkg mascarpone sajt 2 tojás 5 dkg cukor 3-4 dl édesített feketekávé 05, dl sütőrum, vagy meggylé kakaópor A tojássárgákat különválasztjuk a fehérjétől és a cukorral habos krémmé keverjük, majd hozzáadjuk a Mascarponét. Kézi habverővel csomómentesre kikeverjük, majd belekeverjük a kimagozott és lecsepegtetett meggyet. A tojásfehérjéből kemény habot verünk és ezt is a krémhez adjuk. A babapiskótákat sorban egy nagy jénai aljába tesszük, mindegyiket meglocsolgatjuk a cukorral, rummal (vagy a meggy levével) elkevert kávéval, és egy réteg krémet simítunk rá. Majd újabb sor babapiskóta következik, ismét kávé, majd krém. Az utolsó emelet krém réteget kakaóporral szórjuk meg, majd a tálat a hűtőbe tesszük. Másnap a legjobb a tiramisut fogyasztani, mert addigra összeérnek az ízek és a piskóta is megpuhul.
	Mandarinos daiquiri (dájkiri) Shakerben összekeverünk 1 gombóc barackfagyit, 3/5 rész rumot, 1/5 rész mandarinlevet, 1/5 rész cukorszirupot és 3 jégkockát. Összerázás után kehelybe töltve kínáljuk.
	Vegyes- mézes gyümölcssaláta 4 evőkanál méz 20 dkg mazsola 20 dkg gyümölcs, vegyesen (mirelit, vagy befőtt is lehet) 5 dkg darált mogyoró 1 mandarin tejszínhab A gyümölcsöket, felszeleteljük és rétegesen üvegtálkába tesszük. Hozzáadjuk a darált mogyorót, mazsolát, majd a mandarin kifacsart és mézzel összekevert levével meglocsoljuk. Hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. Egy mélyebb tálba jeget teszünk, és tetejére rakjuk a gyümölcsökkel megrakott üvegtálat. Tejszínhabbal felspricceljük, és mandarindarabkákkal, citrom- vagy lime karikákkal díszítjük.
	Málnás grízkrém 1 rúd vanilia 30 dkg málna 15 dkg cukor 7 dl tej 10 dkg búzadara 3 dl tejszín A vanília rudat kettéhasítjuk, a pépjét kikaparjuk. A málnát megszórjuk 5 dkg cukorral, majd félretesszük. A tejet a maradék cukorral és a vaníliával felforraljuk, majd beleszórjuk a darát. Kis lángon, állandóan kevergetve 5 perc alatt sűrűre főzzük. Kihűlésig tovább kevergetjük. A tejszínt kemény habbá verjük és a kihűlt grízbe forgatjuk. A massza harmadrészét poharakba tesszük. A visszamaradt tejszínes krémbe belekeverjük a cukrozott málnát, és a pohárban lévő krémre kanalazzuk. A tetejére díszíthetjük tejszínhabot, gyümölcsöt.
	Tejszines csirkemell 0,5 kg csirkemell, csíkokra vágva 5 gerezd fokhagyma, apróra vágva 0,5 l tej 250 ml főzőtejszín, vagy tejföl 1 doboz gomba (20dkg), felszeletelve ételízesítő, ízlés szerint libazsír, a sütéshez Előző este az összevágott fokhagymát összekeverni a hússal és a 0,5l tejjel. Éjszakára hagyni összeérni. Másnap jól lecsöpögtetni a húst. Kevés forró zsíron átpirítani, majd hozzáadjuk a szeletelt gombát. A saját levében megpárolni. Felönteni a 250 ml főzőtejszínnel/tejföllel. Ételízesítővel ízesíteni. Az összevágott petrezselyemzölddel megszórni. Ajánlott köret: Párolt rizs vagy kifőtt tészta.
	Füredi finom falatok 60 dkg comb (4 szeletre vágva) 20 dkg házi füstöltkolbász flekken, vagy sűlthús fűszer keverék 10 dkg zsír 2 evőkanál liszt 1 dl Balatonfüredi olaszrizling só, bors 80 dkg burgonya (a rántott bugonyához) 2 db tojás 4dkg liszt 15dkg zsemlemorzsa 250 ml étolaj A combot felszúrjuk, kloppfoljuk, megszórjuk a fűszerkeverékkel. Felkarikázzuk a kolbászt, és a húsra rakjuk, majd összetűzzük. Serpenyőben zsírt hevítünk, a lisztbe forgatott húsokat oldalanként kb.2 perc alatt készre sütjük. Kivesszük a húsokat és a visszamaradt zsírban kevés lisztet pirítunk, majd felengedjük a borral, szükség szerint ízesitjük (sóval, borssal)jól kiforraljuk. Megtisztítjuk a burgonyát, karikára vágjuk, sózzuk, lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk, majd kisütjük a forró olajban. Konyhai törlőn lecsepegtetjük. A húst a tálra helyezzük, mellé rakjuk a rántott burgonyát, és a hús mellé öntjük a bor mártást. Tűzforrón tálaljuk.Salátát adhatunk hozzá.
	Füstölt pisztrángkrémmel töltött tojás 12 főtt tojás 4 dkg vaj 2 evőkanál liszt 2 dl tej 15 vaj (habosra keverve) 1 evőkanál mustár 1 egész füstölt pisztráng só, őrölt bors 1 csokor kapor 2 citrom piros alma lolo-rosso saláta kapribogyó A vajat egy serpenyőbe tesszük, majd mikor felolvadt, beleszórjuk a lisztet, hozzáöntjük a tejet, és addig főzzük, amíg egy sűrű masszát kapunk. Eközben a tojásokat elfelezzük, sárgájukat eltávolítjuk és összetörjük. A masszához keverjük a vajat, a tojássárgákat, majd a lebőrözött, kifilézett, összetört halat is. sózzuk, borsozzuk, majd a mustárt és a kaprot is beletesszük. Ezután a sértetlen tojásfehérjék aljából egy kicsit levágunk, hogy megálljanak. A halas masszát nyomózsákba tesszük, és a tojásokba töltjük. Így néhány órára a hűtőben állni hagyjuk. Végül tálaláskor a felkarikázott citrommal, a kapribogyóval és a salátával kínáljuk, valamint a pirospaprikával megszórjuk.
	Nőnapi barackos túrógombóc- vanilia öntettel 50 dkg túró 2 tojás 15 dkg búzadara 5 dkg nádcukor fél vanilia rúd 2 sárgahúsú barack 3 evőkanál kukorica keményítő (a vanilia krémhez) 3 evőkanál nádcukor (a vanilia krémhez) fél vanilia rúd (a vanilia krémhez) 3 dl tej (a vanilia krémhez) A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéjükből kemény habot verünk. A tojás sárgákhoz hozzákeverjük a szétnyomkodott túrót, a cukrot, a búzadarát és a vaníliarúd belsejét. Az egészet alaposan összekeverjük, majd hozzákeverjük a tojáshabot is. Így egy órára a hűtőbe tesszük, majd kivessük és a feldarabolt barackot is belekeverjük. Ezután gombócokat formázunk belőle, és forró vízben kifőzzük. Eközben elkészítjük a krémet: a keményítőt, a cukrot, a vaníliarúd belsejét és kevés tejet csomómentesre keverünk. Ezután a maradék tejet is hozzáöntjük, és főzni kezdjük, hogy besűrűsödjön. Végül a gombócokra öntjük, és már kínálhatjuk is.
	Nőnapi lazac, tejszines gombamártással 4 szelet lazacfilé 1 citrom olíva olaj   A szószhoz: 1 vöröshagyma olíva olaj 15 dkg gomba 2 dl tejszín petrezselyem só, bors A halszeleteket megtisztítjuk, az olívaolajon megsütjük, majd ízlés szerint sóval, borssal és citromlével ízesítjük. Eközben elkészítjük a szószt: a felaprózott hagymát megpirítjuk, majd hozzáadjuk a felszeletelt gombát. Miután a gomba megpuhult, hozzátöltjük a tej-színt, és a felaprózott petrezselyemmel megszórjuk. Így tovább főzzük, közben a sóval és a borssal ízesítjük. Végül a halat és a szószt együtt tálaljuk.
	Nőnapi barackos rétes 35 dkg rétesliszt 1 tojás 10 dkg vaj csipetnyi só 60 dkg sárgabarack 5 dkg mandula porcukor A  vaj felét felolvasztjuk 2 dl vízben, majd a lisztet, a tojást és a sót hozzáadjuk, és tésztát gyúrunk belőle. Fél órát állni hagyjuk, majd vékonyra kinyújtjuk, és vajjal megkenjük. Eközben a barackot felaprózzuk, összekeverjük a mandulával, majd ezt a tészta közepére tesszük, úgy hogy a tészta szélein 2 cm üres hely maradjon. A tészta egyik felét ráhajtjuk, majd felgöngyöljük, és a széleit behajtogatjuk. Így újból bekenjük olvasztott vajjal, majd a sütőben készre sütjük. Végül újra vajat kenünk rá, porcukrot szórunk rá, és már kínálhatjuk is.
	Nőnapi tejszines- kapros csirkecomb, zöldséggel 4 csirkecomb 10 szelet bacon szalonna 1 db póréhagyma 1 fej brokkoli, 1 fel karfiol 10 dkg zöldborsó 20 dkg füstölt sajt 2 db répa oliva olaj babérlevél 4 dl tejszín 1 csokor kapor só A csirkecombokat megsózzuk, majd 2-2 szelet baconbe belegöngyöljük. A megmaradt bacont egy tepsibe tesszük, és erre tesszük a betekert combokat. Ezután a póréhagymát felszeleteljük, abrokkolit és a karfiolt darabokra szedjük, a répát pedig feldaraboljuk. Az összes zöldséget a tepsibe szórjuk a babérlevelekkel együtt. Így kb. háromnegyed órát sütjük a húst, majd rátesszük a tejszínnel elkevert felaprózott kaprot és a lereszelt sajtot. Így további negyed órát sütjük, majd egy nagyon kicsit hűlni hagyjuk, és már kínálhatjuk is.

A húsvét története

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

A húsvéti ételek sorában először a sonka jut eszünkbe. Az igazi sonka, amely néhol parasztsonka névre hallgat, messziről megismerhető füstös-zamatos illatáról. Ugyan sonka névvel illetjük a kötözött sonkát, a combból hasított darabot és néha a füstölt tarját is, de aki egyszer is megkóstolta az igazit, tévedhetetlenül fölismeri azt. 

A világhírű Pármai sonkát egy kifejezetten erre a célra tenyésztett, Észak- Itáliában kukoricán és korpán nevelt sertés kiváló minőségű húsából ma is ugyanúgy kézzel készítik, mint több száz évvel ezelőtt. Egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva, a sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségben szárítva, zsírral kenve elkészül a gitár alakú Pármai sonka. A mi sonkánk ugyan nem örvend világhírnévnek, ám annál finomabb, s nekünk, magyaroknak ez a legfinomabb. Az elmaradhatatlan húsvéti eledel készítéséhez hideg téli napokon fognak hozzá a gazdák, amikor a gonddal hizlalt sertés húsából kikanyarítják a szép, formás combot. A húsdarabot ezután sóval vagy fűszerekkel ízesített sókeverékkel dörzsölik be. A sonka sózásának, pácolásának módja családok féltett titka. Vannak olyan receptek, amelyek szerint különleges fűszerekkel - majoránna, kakukkfű, koriander, borsikafű - kevert sóval bedörzsölt húst néhány napig állni hagyják. Az összegyűlt fűszeres léből sóval, babérlevéllel, fokhagymával, egy kevés vízzel páclevet készítenek. Fölforralják, aztán lehűtve öntik a sonkára. A keverék nem nélkülözheti a salétromot, ami konzerválja a húsfélét.

A három-öt hét alatt, amíg a fűszerek és a só jól átjárják a sonkát, jellegzetes aromát s tartósságot adva neki, naponta át kell forgatni, ügyelve, hogy a lé tökéletesen ellepje. A pácolás befejeztével egy-két napig fölakasztva szikkasztják, majd a füstre kerül. A kíméletes és megfelelő mértékű füstölés alkalmával néhol egy-egy maréknyi borókabogyót hintenek a parázsra. A füstről levéve már csak néhány hónap, pihentetés szükséges - szellős, hűvös helyen - s húsvétra az asztalra kerülhet a SONKA.

A sonkafőzésnek is megvan a tudománya. Aki rászánja magát, nagy edényt válasszon, amelyben a víz ellepi az egész húsdarabot. Néhány jól megmosott tojást is beletehetünk a fazékba - különleges ízt kap majd a füstös létől. A főzés addig tart, míg a sonka bőrén a villa könnyen átszalad, s a csont lazán megfordul benne. Hagyjuk a főző lében kihűlni a sonkát! Aki kötözött sonkát vagy kisebb combdarabot főz az ünnepre, azzal is így járjon el!

Sonkás-túrós quiche

• 20 dkg liszt
• csipet tengeri só
• 15 dkg vaj
• 1 tojássárgája

• 3 tojássárgája
• 2 dl tejszín
• 15 dkg túró
• 20 dkg főtt sonka
• tengeri só, szerecsendió

A lisztet és a sót egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a vajat, és kézzel elmorzsoljuk. Beleütjük a tojássárgáját, adunk hozzá egy kevés hideg vizet (kb. 2-3 evőkanálnyit), és addig kevergetjük, amíg a tészta kezd összeállni. Végül kézzel összegyúrjuk, és golyót formázunk belőle. Fóliába csomagoljuk, és legalább 30 percre a hűtőbe tesszük pihenni.
Utána enyhén lisztes felületen kör alakúra nyújtjuk, majd egy kerek tortaformába simítjuk. A sonkát kockára vágjuk, és a tésztára szórjuk. A tojást összekeverjük a tejszínnel, a túróval, kevés sóval és frissen őrölt szerecsendióval. Az így kapott masszát a tésztába öntjük, és előmelegített sütőbe toljuk. Légkeveréses sütőben 170 °C-on, normál sütőben 190 °C-on 25-30 perc alatt megsütjük.
Tipp: a húsvéti sonkamaradék felhasználásának ideális módja, egy kis salátával kínálva nagyon finom vacsora is lehet belőle.

Vörösborban főtt sonka körtés ruccolával

• 2 üveg száraz vörösbor
• 1 dl balzsamecet
• 1 evőkanál tengeri só
• 1 evőkanál kristálycukor
• 2 kg füstölt tarja vagy sonka
• 10 dkg ruccola
• 3 kemény körte
• 3 dkg mandula
• 0,5 dl extra szűz olívaolaj

A vörösbort 1 liter vízzel, a sóval, a cukorral és a balzsamecettel felforraljuk. Beletesszük a füstölt húst, és fedő alatt kb. 3 óra alatt puhára főzzük. A főzőléből 2 dl-t kiveszünk, és körülbelül fél dl-re visszafőzzük. Lehűtjük, és egy befőttesüvegben összerázzuk az olívaolajjal. A körtét meghámozzuk, kockára vágjuk. A mandulát durvára vágjuk, és serpenyőben világosbarnára pirítjuk. Egy tálban összekeverjük a megmosott, lecsepegtetett ruccolát a mandulával, a körtével és a vörösboros öntettel. Tányérra rendezzük, és a tetejére tesszük a sonkaszeleteket.
Ne bosszankodjunk, ha a vörösboros mártás megfogja a körtét, úgy lesz igazán finom a sonkához!

Tavaszi saláta retekkel, édesköménnyel és fürjtojással

• római saláta
• 2 csomag retek
• 1 édeskömény
• 8 fürjtojás
• fekete bors, tengeri só
• 3 szál menta, 3 szál petrezselyem
• 0,5 dl extra szűz olívaolaj
• fél citrom leve

A salátát megmossuk, nagyobb darabokra tépkedjük. A retket cikkekre, az édesköményt apró, vékony szeletekre vágjuk. A menta- és petrezselyemleveleket csíkokra vágjuk. A fürjtojást sós, forrásban lévő vízben pont 2 percig főzzük, ekkor kissé folyni fog a közepe, és krémesen bevonja a Lehűtjük, megpucoljuk. A saláta hozzávalóit egy nagyobb tálban összekeverjük, meglocsoljuk a citromlével és az olívaolajjal. A tetejére tesszük a fürjtojásokat, és fekete borsot őrlünk rá.
Tipp: nagyon finom a sonka mellé, de önmagában, esetleg pirítóssal is megállja a helyét.

Almás torma

• 3 evőkanál reszelt torma
• 2 piros alma
• 0,5 dl tejszín
• citrom/lime reszelt héja és leve

A lereszelt friss tormát összekeverjük a meghámozott, szintén lereszelt almával, hozzáadjuk a tejszínt, kevés citrom- vagy lime-levet facsarunk rá, majd reszelünk egy kicsit a héjából is. Alaposan összekeverjük, kicsit állni hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek, és a főtt sonka mellé kínáljuk.

Tipp: a szomszédos Ausztriában húslevesből kiemelt főtt hús mellé kínálják az almás tormát, érdemes tehát elkészíteni egy vasárnapi ebédhez is.

HÚSVÉTI RECEPTEK

A tojás, a sonka, a saláta, a kalácsféle nem hiányozhat a húsvéti asztalról a legnagyobb keresztény ünnep idején. Sok családban a bárány sem maradhat el. Egy kis ízelítő, csak kicsit másképp…

A bárányhús sokak kedvence, azt meg talán nem tudja mindenki, hogy jótékony hatása van a lépre és a vesére. Mi persze elsősorban az íze miatt szeretjük, és főként a combját, amely a legfinomabb része. A sonka esetében a legtöbb háziasszonynak megvan a maga jól bevált receptje, bátran használja az így elkészített húst a parasztsalátához. A lilahagymát ízlés szerint adagolja, a koriandert se sajnálja senki! Ez a saláta nemcsak az ünnepi asztalra kerülhet, de megoldhatja a maradék igen nehéz és sokáig kínzó kérdését is.
A kuglóf szintén olyasmi, aminek annyi receptje van, mint égen a csillag. Készülhet élesztővel vagy anélkül, sőt, tojás nélküli recept is olvasható az interneten. Lehet mazsolát vagy aszalt gyümölcsöket, csokoládédarabkákat rejteni belé, és kerülhet rá jóféle máz is. Mindenesetre egy kuglófformával jól járunk, mert a nassolni szerető családtagok legalább valami finomsághoz jutnak, ha nem csak a piros betűs ünnepeken sütünk kuglófot.

Füstölt sonka paradicsomsalátával (15 perc)

• 2 fej lilahagyma
• fél dl olívaolaj
• fél dl fehérborecet
• 1 tk. kristálycukor
• 30 dkg szeletelt füstölt parasztsonka
• 20 dkg koktélpara-dicsom
• 20 dkg csomagolt salátakeverék (tisztított)

Halloween

Az angolszász területen népszerű, vidám ünnepet - amely Európába is átterjedt - október 30.-án tartják. Már napokkal előbb elkezdődik a lázas készülődés. A családok az egész házat feldíszítik, töklápásokat faragnak és a gyerekek jelmezekbe bújva ijesztgetik a környék lakóit. Halloween éjszakáján aztán a gyerekek körbejárják a környéket, becsöngetnek a házakba és „Csokit vagy csalunk!" felszólításért cserébe édességeket kapnak. Sok helyen bulit tartanak az ünnep tiszteletére, ahol a felnőttek is beöltöznek és a legtöbb szórakozóhely is félelmetes díszlettel várja a vendégeket. Maga a Halloween több mondavilág keveredéséből alakult ki a mai formájában és Samhain ünnepéhez köthető. (Pogány ünnep.) A kelták szerint ezen az éjszakán nagyon közel kerülnek egymáshoz az élők és a holtak, és ekkor vándorolnak az eltávozott lelkek a túlvilágra. Ez egyben az év legmágikusabb éjszakája is, mikor a családok tüzeket raktak és köré ülve történeteket meséltek. A ünnepségek egyik népszerű játéka az almahalászat. A gyümölcs, mint szimbólum a római mondavilágból kapcsolódik az ünnephez, és a termékenységet szimbolizálja. A töklámpás legendája angol területeken keletkezett. A hiedelem szerint élt egy Jack O'Lantern nevű részeges, aki alkut kötött az ördöggel, így lelke nem került pokolra, de halála után a mennyország sem fogadta be, így itt maradt bolyongani a földön. Az ördögtől kapott egy széndarabot, amit egy marharépába tett és ennek a lámpásnak a fényénél kóborolt. A marharépát később felváltotta a tök, melynek kivájt belsejébe mécseseket helyeznek. A skótok a töklámpást oltalmazó tárgynak tekintették, ami segít átkelni az utazóknak a baljós, ártó lényekkel teli vidékeken.

Mindenszentek

A kereszténység terjesztésekor a pogány ünnepekhez próbálták igazítani a keresztény ünnepeket. A IX. században III. György pápa Szűz Mária és a mártírok emléknapját áttette október 31.-re, így kapcsolódott össze Halloween ünnepével. A katolikus egyház november 1.-én tarja és ez az egyik főünnepe. A reformátusoknál, és az evangélikusoknál nem hivatalos ünnep. A szokások szerint ilyenkor az emberek kimennek a temetőbe meglátogatni elhunyt hozzátartozóikat, virágokat visznek a sírra valamint gyertyákat gyújtanak. Erre a napra esik Szent Márton napja is. A népi hagyományok szerint ilyenkor tilos bármilyen munkát végezni.

Halottak napja

A katolikus egyház november 2.-ra datálja. Az ünnep az ókori Rómából származik, és egészen napjainkig ünneplik, bár hivatalosan csak a XIV. századtól. A keresztények szerint a lélek a halál után a purgatóriumba kerül és ott tisztul meg bűneitől. Halottak napján az élők is az eltávozottak lelki üdvözségéért imádkozva könnyítik meg a megtisztulást.

A karácsony története, karácsonyi szokások

A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a "legyőzhetetlen nap születésé"-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek.

Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot. 

Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december 25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére mint epifániára (Isten megjelenése) január 6-án emlékeztek. Nyugaton viszont ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat, akik felkeresték a gyermek Jézust. 

A karácsonnyal összekapcsolódó hagyományok így többféle forrásból erednek. A római világban a Saturnalia (dec. 17.) a vidámság és az ajándékozás napja volt. December 25-ét az iráni isten, Mithra születésnapjának is tartották, akit az Igazságosság Napjának neveztek.

A római újévkor (jan. 1.) a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. Ezekhez a szokásokhoz járultak a germánok és kelták téli napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, amikor a teuton törzsek behatoltak Galliába, Britanniába és Közép-Európába. 

A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban. 

A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évrõl évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt hazánkban, de múlt században feltûnõ karácsonyfa teljesen kiszorította. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot.

A karácsonyfa története

A karácsonyfa állítás hagyománya Skandináviából származik és  a 30 éves háború idején jutott el Németországba a 17. században.
A népi hiedelmek szerint a téli napforduló alkalmával a szabadon kószáló gonosz démonok és szellemek elől csak az menekülhetett meg, aki az örökzöld fa alá húzódott.
Luther Márton vallásreformer állított először karácsonyfát gyermekeinek. Kezdetben gyümölcsökkel, édességekkel díszítették.
Hazánkban a karácsonyfa állítás hagyományát egy a mestergerendára  felakasztott termőág vagy karácsonyi életfa előzte meg. Magyarországon az első óvoda megalapítója Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben Aszódon. Kezdetben ez szokás csak a nemesi családoknál terjedt el majd később megjelent a módosabb polgári családok körében és a szegényebb rétegekben is.

Karácsonyi étkek és szokások a nagyvilágban

Európában, az amerikai és ausztrál kontinensen is a karácsony a legszentebb, legmeghittebb ünnep. Az ajándékozási és az étkezési szokások azonban országról országra különbözőek.

Lengyelországban érdekes szokás dívik. Az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. 
 

Füstölt hallal töltött tojás

• 4 tojás
• 20 dkg füstölt hal
• 20 dkg majonéz
• 1 evőkanál joghurt
• néhány szál petrezselyem

Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik. A böjtösnek nem mondható szentesti vacsorát valóságos ételorgia követi december 25-én és 26-án.

Ünnepi tőkehal

• 4 fej hagyma
• 60 dkg tőkehalfilé
• 1 kis doboz ajókafilé (ringli)
• 2 dl tejszín
• 5 dkg vaj
• só
• frissen őrölt bors 

Németországban december 24-én hal legfeljebb előételként kerül a fehér damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel (többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta). Ezután általában húsleves következik, majd liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés torta zárja a menüsort.

Libasült vörösboros káposztával

• 4 libacomb
• 6 gerezd fokhagyma
• 2 fej vöröshagyma
• 1 kisebb fej vörös káposzta
• 1 evőkanál vörösborecet
• 2 evőkanál száraz vörösbor
• 2 jonatán alma
• 2 evőkanál ribizlidzsem
• 3 evőkanál cukor
• só
• bors
• szegfűszeg

Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát az ablakba tenni. Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az ünnep, 24-e munkanap. Este vagy otthon eszik a család vagy étterembe megy, ahol sokan táncra is perdülnek. A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk.

Buche de Noel

• 6 evőkanál cukor
• 6 tojás
• 3 evőkanál kakaó
• 6 evőkanál rétesliszt
• 3 evőkanál rum
• késhegynyi szódabikarbóna

• 15 dkg cukor
• 3 tojás
• 3 evőkanál kakaó
• reszelt narancshéj
• 20 dkg vaj

Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik.

Olaszországban nincs egységes menü, az ünnepi étkek tájanként, tartományonként változnak. Északon a vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nápolyban elmaradhatatlan a Roccocco-keksz, egy mandulából készült kemény sütemény, amelyet a híres vörösborba, a Lacrima de Gesuba (Jézus könnyei) mártogatnak.

Oroszországban jókorát késik a karácsony: a pravoszláv hit szerint január 7-én ünnepelnevőkanál A nem vallásos oroszok a karácsonyt a szilveszterrel együtt, december 31-én ünneplik meg, ilyenkor a fenyőfa mellett durran éjfélkor a pezsgősdugó.