
Farsangi hidegtál
A farsang egy hosszabb időszak, pontosan a vízkereszttől (január 6) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó periódus elnevezése. Nem köthető keresztény ünnephez, inkább népi hagyományokból gyökeredzik. Nagy vigadalmak, mulatságok, bálok és népi játékok jellemzik. Bujaságot szimbolizáló szokásai miatt a 16-17 században tiltották.
Legjelentősebb eseménye az időszakot lezáró utolsó 3 napon tartott karnevál, mely magyar nevén a "farsang farka". Ekkor a hagyományok szerint az emberek elbúcsúztatják, bizonyos alternatívák szerint elüldözik a telet. Magyarországon ennek leghíresebb eseménye a mohácsi busójárás.
Népi hagyományok
A farsang egyben az esküvők szezonját is jelentette. Ezt támasztják alá az egyes napok elnevezései is, mint például a vízkereszt utáni első vasárnap, az úgynevezett "első menyegzős vasárnap", vagy a vővasárnap. Ez utóbbin az ifjú férj az após kontójára fogyasztott.
Egy másik hagyomány szerint a lányok bokrétákat juttattak el rokonaikon keresztül a kiszemelt férfinek, aki színvallásként a legények által szervezett, farsangvasárnapnak nevezett nap bálján a kalapjukra tűzték azt. A táncmulatságok burkolt célja az eljegyzés volt.
Egy másik kedves hagyománya a farsangnak az ünnepség utolsó hétfőjén tartott asszony farsang. Ezen a napon a nők férfi módjára mulathattak, italozhattak, nótázhattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. Ennek a napnak a további elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
Végezetül farsang utolsó napján, húshagyó kedden szalmabábut, vagy koporsót égettek a farsang és a tél jelképes eltemetéseként. Továbbá ezen a napon rendezték meg Koncz király és Cibere vajda második jelképes küzdelmét hazánkban és Európa szerte. A hagyomány szerint Cibere vajda a böjti ételt, míg Koncz király a húsos, zsíros ételeket jelképezte. Első összecsapásuk, melyet szalmabábokkal játszottak el vízkeresztkor történt, melyen Koncz király diadalmaskodott, míg húshagyókedden a böjti ciberét jelképező vajda diadalmaskodott. Természetesen a farsangi időszak végét jelentő napnak is számos egyéb elnevezése van a népnyelvben, mint például húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
Napjainkban
Ismert, bár kevéssé gyakorolt ünneppé vált napjainkra a farsang. Legtartósabb hagyománya a végén tartott bál, melyet a táncmulatságokon kívül gyakran beöltözéssel ünneplünk. Főként a gyerekek körében kedvelt ünnepség, melyet az iskolák, óvodák folytatnak leglelkesebben. Továbbá az asszonyfarsang alapján alakult ki egy olyan modernebb hagyomány, mely szerint az ünnepségen a férfiak nőnek, a nők pedig férfinek öltöznek.
A táncon és a zenén kívül a farsang egyik alapvető eleme az étel. Az esetek nagy részében svédasztalos megoldással élnek a szervezők, melyet hidegkonyhai készítmények, sütemények és a közönségtől függően alkoholos és/vagy nem alkoholos italok tesznek ki. Házi ünnepségekre, iskolai farsangokra, vagy egyéb ünnepségekre szeretettel ajánljuk hidegtáljainkat! A böjti időszakot megelőző ünnepségsorozat a lakomákról, falatozásokról szól. Ilyenkor nem szokás fogyókúrázni, az önmegtartóztató időszak előtt jellemzően rengeteg húst fogyasztanak az emberek.
Rendeljen tőlünk hidegtálat, szendvicset, salátát, mely elegáns, de mégis takarékos megoldást jelent farsang alkalmára is!